Noha számtalan műfordító, szakfordító és tolmács létezik a világon, egy kínai fiatalember úgy gondolta nem fogja egyikük szolgáltatásait sem igénybe venni. A döntésének alapja nem az anyagi helyzete volt, sokkal inkább az irodalomhoz való kötődése és a magyar írók iránti rajongása.
Munkásságukat olyan nagyra becsülte, hogy képes volt megtanulni magyarul, csak hogy eredeti nyelven élvezhesse azokat a sorokat, amelyeket a magyar írók és költők vetettek papírra. Bár kétségtelen, hogy a kínai sem az egyszerű nyelvek közé tartozik, a magyar nyelvet mégis a legnehezebben megtanulható és beszélhető nyelvek közé sorolják, így igen elszántnak kell lennie annak a külföldinek, aki meg szeretne tanulni a mi nyelvünkön irodalmi szinten.
További érdekes írások
A magyar nyelv titkos rajongója, a kínai újságíró Vang Csin-po, aki olyannyira szerette Szerb Antal műveit, hogy az Utas és holdvilág című regényét lefordította kínaira és megjelentette hazájában. A fordításhoz azonban nem vette igénybe sem műfordítók segítségét, sem fordítóirodákhoz nem fordult szakmai fordításért.
Az önjelölt kínai, magyar-kínai fordító négy-öt év makacs tanulás eredményeként, fáradhatatlan szótárazásként és örömteli erőfeszítésként tudta elérni a műfordítói tudását. A magyar nyelv és magyar irodalom iránti rajongása azonban nem egyedi a családban, felesége osztozik férje szenvedélyében és hobbijában. A kínai asszony Kosztolányi Dezső: Esti Kornél című novellaciklusát dolgozta át anyanyelvére.
Érdekesség a kínai párról, hogy bár 15 éve már Olaszországban éltek, sem rokonságuk sem kapcsolatuk soha nem volt Magyarországgal és két évvel ezelőtt jártak legelőször csak ebben az országban, a Balaton partján. A világ legnehezebb nyelvét, azonban nekik autodidakta módon, lassan, fokozatosan tudták elsajátítani, elképesztő önszorgalmuknak köszönhetően.
A kínai fordító páros elmesélte, hogy Kínában nagy érdeklődéssel és meglepő nyitottsággal fogadták a magyar írók műveit. Vang Csin-po, aki Európában Alain Wang Qinbo néven tevékenykedik, elmondta, hogy számos hasonlóságot vélt felfedezni a magyar és a kínai nyelvben és hogy nem tartja kizártnak, hogy több művet is le fog még fordítani kínaira.
