Gubacs település nevével a kutatók egy XI. századi alapítólevélben találkoztak először. A pusztás vidék ritkán lakott volt a középkor teljes egészében, a XVIII. században a Watthaiak, majd a gödöllői uradalom részeként a Grassalkovich család birtoka lett. Ezután ugyan parcellázták a mai Pesterzsébet területét, alig épültek itt házak, Gubacspuszta külföldi bankok tulajdona lett, akik árverések során adták el a telkeket.
Önállóság
Erzsébetfalva telep már a XIX. század végén megépült, később néhány évig kivált belőle Kossuth-telep, melynek alapítói levélben kérték fel a száműzetésben élő Kossuth Lajost, hogy adja nevét a helységhez. Előbbit főként iparosok és kereskedők lakták, míg utóbbi a földművesek telepe volt. Erzsébetfalva 1897-ben lett önálló település, és a XX. század elején fejlődésnek indult a vidék.
A mélypont
Ha kölcsönök segítségével is, de vágóhíd épült, majd villanyvilágítás, tűzoltóság és rendőrség, az I. világháború idején már saját vasúti megállóhellyel rendelkezett a település. Azonban nagy problémát jelentett a szegénység, népkonyhát kellett felállítani, feloszlott a községi rendőrség. A Tanácsköztársaság idején Erzsébetfalva, Leninváros néven városi rangot kapott.
Az 1920-as években fejlődik az oktatás, gimnázium jön létre. A várost szerették volna Pestszenterzsébetre keresztelni, ’32-ben, majd a ’80-as évek végén rövid ideig így is hívták a települést, de végül Pesterzsébet lett a neve. A szegénység következtében két nyomornegyed is kialakult a városban, 1944-ben pedig három gettót alakítottak ki, és szőnyegbombázás pusztította el az épületek egyötödét. Pesterzsébet Soroksárral együtt – több másik peremkerülethez hasonlóan – 1950-ben Budapest részévé vált.

Átalakulás a XX. században – 20. kerület

Új lakótelepek épültek, melyeket a városközpontban álló családi házak helyére építettek, a két háztípus alapján kettészakadt a városrész. A ’90-es évek elején Sorokság lakói kezdeményezték a különválást, így 1994-ben Sorokság lett Budapest XXIII. kerülete, míg a XX. Pesterzsébet maradt. A Soroksági-Duna partján fekvő városrészt a Gubacsi-híd köti össze a Csepel-szigettel, az átjáró mellett található egy sós-jódos vízű gyógy- és strandfürdő.