Várkerület, I. – Buda legtöbb műemlékekkel rendelkező kerülete

Noha nem olyan fejlett körülmények között, mint manapság, már az új-kőkor idején is lakott volt a Duna jobb oldalán fekvő budai terület. A honfoglalást követően számos néven emlegették a főváros, ma Várkerület néven számon tartott részét, melyet az idők során több ízben is újra kellett építeni: 1241-42 között szinte a földdel vált egyenlővé, a tatárok Budáról való kivonulása után, IV. Béla várakat építetett.

Közülük a Budavári Palota a legjelentősebb, mit mi sem bizonyít jobban, minthogy a XIV. század második felétől ide helyezte székhelyét a király. A XIV-XV. században – amikor is a város virágkorát élte – ez a kerület volt a politikai-, gazdasági-, és kulturális origója a városnak. Majd’ száz évvel később, 15 éves török- és osztrák ostrom sújtotta a területet, aminek végül a török haderők gyújtogatása vetett véget, megkezdve 145 éven át tartó uralmukat. 1686-ban a Budai Vár visszafoglalása után a városrész újjáépült: új palotákat emeltek, áttelepítették a nagyszombati egyetemet, valamint az 1700-as évek végére a pozsonyi kormányszékeket is. Napjainkra a Budai Vár, a Gellérthegy-, a Tabán-, Krisztinaváros-, és a Víziváros egy részének egysége alkotja a Várkerületet.

Látnivalók az 1. kerületben

A kerültben fellelhető melegvízforrásokat már a török időkben is nagy becsben tartották. Több fürdőt is létesítettek ezen a területen, melyek közül a Rudas Gyógyfürdő, és a Rác-fürdő kapui a mai napig tárt kapukkal várják a kikapcsolódni vágyókat.

A török uralom alatt a Gellérthegy tetején palánkvár állt – a XVIII. században üresen –, aminek helyére a szabadságharc leverését követően, az 1850-es évek elején pedig Haynau tábornok erődöt építtetett, melyet Citadella névre keresztelt. A tervek ellenére, sosem fejeződtek be a munkálatok, mert az utolsó bástyát végül Komáromban húzták fel. A kiegyezést követően a haderők kivonulása után lebontották a bejárt melletti fal egy részét, ezzel is jelezve, hogy a harcoknak vége. Ennek ellenére az erőd a II. világháború során légvédelmi támaszpontként szolgált, kazamatáit pedig a sebesült katonák ellátására használták, valamint raktárként is funkcionált.
Clark Ádám tér, ahol 1975-ben felállították a 0. km követ. Innen indulnak a főútvonalak és a Budavári Sikló, mely a világon másodikként rajtolt, 1870-ben.

A Budavári Palota napjaink egyik kulturális- és turisztikai centruma, hiszen bor- és egyéb művelődési fesztiválok lebonyolítása mellett, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, és az Országos Széchenyi Könyvtár is itt kapott helyet.

Közlekedés – Várkerület

Noha a II. világháború nem kímélte a területet, a Batthyány téren megépült metróállomás és a szentendrei HÉV végállomásának létrehozása fellendítette a kerület reinkarnálását. A Déli pályaudvari vasúthálózatának, valamint villamossínpályák kiépítésével még inkább fellendült a városrész élete.