Magyar Tutihonlapok rendszere. Egy hely, ahol megtalálhatja a leghasznosabb és legjobb weboldalakat. Nézzen szét az oldalon, és böngésszen az ajánlott lapok szolgáltatásai között. Innen indulva rengeteg tevékenységet és szolgáltatást elérhet.

A kalocsai hímzés motívumairól és jelentéséről

A kalocsai hímzés egy rendkívül gazdag motívumvilággal rendelkező hímzéstípus, amely az új stílusú vászonhímzések legismertebb és legjelentősebb mennyiségben előállított csoportját jelenti. Bővebben…

Kategória: Hasznos Infók | Címkék:

5 kérdés és 5 válasz az ittas vezetés jogi kérdéseiről

Habár nagyon súlyos büntetés járhat érte, nagyon sokan mégis rendszeresen ülnek volán mögé Magyarországon ittasan, holott ezzel rengeteg ember életét veszélybe sodorják, sőt mi több, rengetegen nem tudják, hogy milyen súlyos büntetésre is számíthatnak ilyen esetben. Éppen ezért most összegyűjtöttünk 5 kérdést és 5 választ, amelyben az ittas vezetés jogi oldalát vizsgáltuk. Bővebben…

Kategória: Hasznos Infók | Címkék:

A klímavásárlási láz kellős közepén, avagy mire figyeljünk

A télvíz idején uralkodó súlyos mínuszoknak köszönhetően jelentősen megnőhet bennünk az igény egy valóban költséghatékony, gazdaságosan üzemeltethető, ugyanakkor igazi, kellemes meleget adó berendezés iránt. Bővebben…

Kategória: Hasznos Infók | Címkék:

Miért előnyös a saját medence?

Nincs olyan ember, aki ne vágyna arra, hogy egy fárasztó nap után elmerül a vízben, kicsit úszkál és kipiheni a fáradalmakat. Saját medencét elsősorban családi házban érdemes beépíttetni, de a kisebb jakuzzik elférhetnek egy lakásban is. Bővebben…

Kategória: Hasznos Infók | Címkék:

Infraszauna – kellemes és többszörösen hasznos

Aki úgy gondolja, nem létezik hatékony módszer, amely egyszerre kezel emésztési-, vagy keringési problémákat, illetve izomfájdalmat és bőrbetegséget is, bizonyára nem hallott még az infraszauna hatékony hatásairól. A napsugarak infravörös tartományába eső sugarakat az egészségügyben is lehet hasznosítani, erre minden bizonnyal az infraszaunák használata a legjobb módszer. Bővebben…

Erzsébet királyné és Kossuth Lajos a XX. kerület névadói között

Gubacs település nevével a kutatók egy XI. századi alapítólevélben találkoztak először. A pusztás vidék ritkán lakott volt a középkor teljes egészében, a XVIII. században a Watthaiak, majd a gödöllői uradalom részeként a Grassalkovich család birtoka lett. Ezután ugyan parcellázták a mai Pesterzsébet területét, alig épültek itt házak, Gubacspuszta külföldi bankok tulajdona lett, akik árverések során adták el a telkeket. Bővebben…

Budapest légikikötője a peremkerületben – XVIII. kerület

Budapest XVIII. kerülete két korábban önálló település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre összevonásával, és a fővároshoz csatolásával alakult ki. Nevezetessége, és legjelentősebb része a Ferihegyi nemzetközi repülőtér. A terület első írásos emlékei a XIV. századból datálódnak. Szentlőrincre a törökvész után az 1700-as évektől települtek be, nagyrészt Mayerffy Xavér Ferenc, Ferihegy névadója fejlesztéseinek köszönhetően. Bővebben…

III. kerület – Óbuda

Fővárosunk első alapköve Óbuda megalakulása volt. A római időkben Aquincum volt az első város. Ahol napjainkban az Aquincum Hotel áll, alatta kétezer évvel ezelőtt katonák táborai voltak kialakítva, valamint a mai Flórián tér tájéka légiótáborként funkcionált abban az időben. A bázis köré apránként „katonaváros” kiépítésébe fogtak, ahol az egyenruhások élhették polgári életüket. Bővebben…

Várkerület, I. – Buda legtöbb műemlékekkel rendelkező kerülete

Noha nem olyan fejlett körülmények között, mint manapság, már az új-kőkor idején is lakott volt a Duna jobb oldalán fekvő budai terület. A honfoglalást követően számos néven emlegették a főváros, ma Várkerület néven számon tartott részét, melyet az idők során több ízben is újra kellett építeni: 1241-42 között szinte a földdel vált egyenlővé, a tatárok Budáról való kivonulása után, IV. Béla várakat építetett. Bővebben…

Nem csak a munkásokról híres Budapest közepe – Kőbánya

Annak ellenére, hogy nevéből mindenki a bányászatra asszociál, nem csupán a mészkőbányászat miatt volt nevezetes a mai Kőbánya. Miután a XIX. század végén betiltották a további bányászatot, a terület adottságait a szőlőtermelők és a sörfőzők használták ki. A mai X. kerület a sertéstenyésztésben is fontos szerepet játszott, a XVIII. században sok sertéstartó vett itt telket állatai számára. Bővebben…