Aki úgy gondolja, nem létezik hatékony módszer, amely egyszerre kezel emésztési-, vagy keringési problémákat, illetve izomfájdalmat és bőrbetegséget is, bizonyára nem hallott még az infraszauna hatékony hatásairól. A napsugarak infravörös tartományába eső sugarakat az egészségügyben is lehet hasznosítani, erre minden bizonnyal az infraszaunák használata a legjobb módszer. Bővebben…
Gubacs település nevével a kutatók egy XI. századi alapítólevélben találkoztak először. A pusztás vidék ritkán lakott volt a középkor teljes egészében, a XVIII. században a Watthaiak, majd a gödöllői uradalom részeként a Grassalkovich család birtoka lett. Ezután ugyan parcellázták a mai Pesterzsébet területét, alig épültek itt házak, Gubacspuszta külföldi bankok tulajdona lett, akik árverések során adták el a telkeket. Bővebben…
Budapest XVIII. kerülete két korábban önálló település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre összevonásával, és a fővároshoz csatolásával alakult ki. Nevezetessége, és legjelentősebb része a Ferihegyi nemzetközi repülőtér. A terület első írásos emlékei a XIV. századból datálódnak. Szentlőrincre a törökvész után az 1700-as évektől települtek be, nagyrészt Mayerffy Xavér Ferenc, Ferihegy névadója fejlesztéseinek köszönhetően. Bővebben…
Fővárosunk első alapköve Óbuda megalakulása volt. A római időkben Aquincum volt az első város. Ahol napjainkban az Aquincum Hotel áll, alatta kétezer évvel ezelőtt katonák táborai voltak kialakítva, valamint a mai Flórián tér tájéka légiótáborként funkcionált abban az időben. A bázis köré apránként „katonaváros” kiépítésébe fogtak, ahol az egyenruhások élhették polgári életüket. Bővebben…
Noha nem olyan fejlett körülmények között, mint manapság, már az új-kőkor idején is lakott volt a Duna jobb oldalán fekvő budai terület. A honfoglalást követően számos néven emlegették a főváros, ma Várkerület néven számon tartott részét, melyet az idők során több ízben is újra kellett építeni: 1241-42 között szinte a földdel vált egyenlővé, a tatárok Budáról való kivonulása után, IV. Béla várakat építetett. Bővebben…
Annak ellenére, hogy nevéből mindenki a bányászatra asszociál, nem csupán a mészkőbányászat miatt volt nevezetes a mai Kőbánya. Miután a XIX. század végén betiltották a további bányászatot, a terület adottságait a szőlőtermelők és a sörfőzők használták ki. A mai X. kerület a sertéstenyésztésben is fontos szerepet játszott, a XVIII. században sok sertéstartó vett itt telket állatai számára. Bővebben…